mókuskerék?
nem tudom...valószinűleg...
de miért törvényszerű hogy ez igy megtörténjen...?miért nem mondhatjuk azt hogy elég volt mától nem ez lesz...?
erre még nem tudom a választ de erőteljesen keresem.kényszerűen beleesünk az olyan események sorozatába amiből nincsen kiút.beindul a láncreakció aminek a végén nem is tudjuk hogy mi van.vagy elsodor egy hatalmas robbanás keretében, vagy megáll és minden újra jó lesz.ez csak az emberen múlik.bár nem minden esetben.
magától értetődő a vágy a népszerűségre.ki nem szeret népszerű lenni?
de megéri?megéri a sok hazugság azért hogy népszerűek legyünk?!mert aki népszerű az ma már nem azért az mert őszinte.csak azért mert jól tudja előadni és levetiteni a koholt kis történeteit.sok ember aki meg erősen manipulativ bedől ezeknek a storyknak.sajnos manapság a barátságot mint olyat kilora és pénzre mérik.
miért törvényszerü hogy a nemtulszép és nem tehetős embereket kiszoritják a baráti körökből?
meg sem ismerik azt, aki közeledni akar feléjük mert szimplán a kinézetük alapján alakitanak ki egy képet.ezek a szerencsétlen, társadalom által kitaszitott emberek csupán árnyékuk lesznek maguknak és nem is tesznek az ellen hogy ez ne igy legyen.nincs önbizalom, nincs vágy a cselekvésre, hogy valami változzon.de ha valaki mégis bekerül igy egy olyan körbe amit népszerünek lehet nevezni, akkor meg kinézik onnan mert lehet hogy viccesebb vagy sokkal jobb egyéniség mint a többi.ezért újra mennie kell...sajnálatos.
ebből a szempontból nagyon hasonlitunk az állatokra.hiszen számos fajnál ugyanigy megy ez: ha egy kölyök vagy felnőtt állat sérült, akkor elkergetik a csordából hogy ne lassitsa vagy hátráltassa őket.igy a szerencsétlen egyed csak kóborol csordáról csordára reménykedve hogy valahova befogadják.igy megy ez amig fel nem adja...és általában feladja...mind megtörik...
sokan képesek teljesen megváltozni csak azért hogy szeressék őket.az elején még tisztában vannak azzal hogy nem az eredeti énjükért szeretik őket.hanem amiatt a kitalált alteregó miatt amit lepedőként magukra húznak.később ezt elfelejtik.úgy gondolják hogy ők igy teljesen rendben vannak és hogy ez úgy jó ahogy van...
már nem gondolnak arra hogy feladták az előző életüket és egybeolvadtak az addig olyannyira utált alteregóval.közben pedig úgy élik le az életüket hogy az nem is a sajátjuk.csak egy médiából kiragadott múlandó trendkép...
egyáltalán miért van az emberiség itt?
van célja a létezésnek vagy csak egy szerencsés tulmutálodott organizmusként tengődünk ezen a bolygón addig amig fel nem emésztjük az egészet?
egyenlőre az utóbbira szavaznék.de lehetne az egész másabb.sokkal másabb.ha egy kicsit megeröltetnénk az agyunkat és lenne hozzá valami akaraterőnek nevezett valami akkor talán már sokkal előrébb járna minden.gyerekcipőben toporgunk.az idő kereke meg hatalmas cipőben fut, rohan előre.elcsúsztak a dolgok.mindenki a termeléssel a piaccal, a kapitalizmussal és a kizsákmányolással törődik.a versenypiac fejlődése ma fontosabb mint hogy legyen még zöldövezet ahol unokáink még játszhatnak a friss levegőn.hát jó.alakitsuk át az egész bolygót egy mesterséges inkubátorrá ami azért felelős hogy életben tartsa az emberiséget...
kérdés hogy meddig lehet csinálni ezt?
a föld nem fog mindent elviselni.egyszer vége lesz mindennek.nem a halálról beszélek.egyszerüen csak a végről.mikor minden megszűnik létezni.az egész bolygó elemi alkotórészekre bomlik.aztán beáll a csönd...az univerzum pangó csendje.nem hallatszik semmi.de az elpusztult világ hamvaiból már épül az újabb kérdéses sorsú világ.van ennek értelme...?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése